A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) jogelődje 1974-ben alakult, amikor az 1956-os Forradalom és Szabadságharc után Svédországba menekült, stockholmi és vidéki magyar egyesületi vezetők elhatározták, hogy megalakítják az Országos Bizottmányt. A kezdeményezés és a folyamat elindítása Pákh Ervinnek, a Södertälje-i Magyar Egyesület elnökének nevéhez fűződik. Itt kell még megemlíteni néhány olyan személyt, akik komoly munkát végeztek a Bizottmány kialakításában; Szendrői Bálint, Berkovits Tivadar, Polgári Sándor, Kellner Pál és Ásvány Endre.
A Bizottmány megalakulásának egyik fontos célja az volt, hogy a svéd bevándorlási politika formálásában részt vehessen, és ott befolyása legyen. Továbbá hogy megfeleljen a svéd állami támogatásban részesülő egyesületekkel szemben támasztott minden követelménynek. Egyik ilyen követelmény egy demokratikusan választott felelős szervezet létrehozása, amely képviselni tudja a hozzá csatlakozó többi bevándorló-egyesületet.
Az 1976-ban megalakult SMOSZ a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Első választott elnöke dr. Rezsőfi Alajos volt 1983-ig. Őt követte Jakabffy Ernő 1994-ig. Jakabffy Ernő elnöksége egybeesik a magyarországi változásokat megelőző, majd az 1989-es demokratikus átalakulás korszakával. Jakabffy Ernő 1993-ban a MVSZ-nél vállalt alelnöki teendői miatt nem kívánta tovább jelöltetni magát a SMOSZ-ban. Így esett a választás az 1994. évi közgyűlésen Bihari Szabolcsra.
